Széchenyi István és újításai a nagycenki kastélyban
Nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné a „legnagyobb magyar” Széchenyi István nevét.
A gróf 1791. szeptember 21-én született Széchenyi Ferenc gróf és Festetics Julianna grófnő hatodik gyermekeként. Édesapja egyik legnevezetesebb tette az volt, amikor 1802-ben hatalmas könyv-, nyomtatvány- és kéziratgyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, amivel megvetette a Nemzeti Múzeum és a később róla elnevezett Országos Széchenyi Könyvtár alapját.
Gróf Széchenyi István gyermekkorát Bécsben és a család nagycenki birtokán töltötte. A cenki kastélyt még Széchenyi Antal gróf építtette 1741-ben, ami Széchenyi István idején nyerte el mai arculatát. Édesapjához hasonlóan ő is szívesen adományozott tudományos és közéleti célokra, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására egyévi jövedelmét, azaz 60.000 forintot ajánlott fel. Számos területen magas színvonalú szakmai, technikai és technológiai ismereteket sajátított el, folyamatosan képezte magát, amiben nagy szerepet játszottak angliai utazásai.
Milyen elképzelései voltak a megfelelő otthonról?
Otthonainak berendezésében törekedett a kényelem, a praktikum, a takarékosság és az esztétikai igényesség együttes érvényesülésére. A cenki családi fészek nem érte el a számára ideálisnak vélt komfortot: „Szúnyogok, egerek, legyek, bolhák, egy kotlós a csibéivel az ablakomnál – zörgő ablakok; az ágy leszakad, vacsorám két fürj: íme, így töltöm Cenken éjszakáimat.” – írja Széchenyi a naplójában.
Az 1830-as évek elején a kastély nyugati oldalán a saját elképzeléseinek megfelelően egy új szárnyat emelt, amelyet Angliából hozott bútorokkal és képekkel rendezett be. A kialakításnál figyelt a reprezentációra is, azonban a fényűzés helyett a modern komfortra és kényelemre helyezte a hangsúlyt. Újításai is helyet kaptak a rezidenciáján, az országban itt készült elsőként kör alakú medencés, zuhanyozásra is alkalmas fürdőszoba, valamint angol mintára öblítéses WC. A kertbe bevezette a gázvilágítást, amelyhez helyben állították elő a gázt. Közösség iránti érzékenységét mutatja, hogy 1839-ben a Fertő-tavon bárki számára látogatható fürdőt is létesített.
Források:
Rubicon Történelmi Magazin. 2016/9. Széchenyi István.
Varga Kálmán: Széchenyi István és a cenki kastély. In. Várak, kastélyok, templomok. 2013. augusztus. 29–31.
Kép: Széchenyi István 1848-ban, Barabás Miklós festménye
Pályázatok
fejlesztések A beruházás elkészült, a kastély/vár szabadon látogatható.
| Kastélyok listája | Település | Kastély neve |
|---|---|---|
| Bajna | Sándor–Metternich-kastély | |
| Dég | Festetics-kastély | |
| Fehérvárcsurgó | Károlyi-kastély | |
| Fertőd–Eszterháza | Esterházy-kastély | |
| Füzérradvány | Károlyi-kastély | |
| Geszt | Tisza-kastély | |
| Keszthely | Festetics-kastély | |
| Komlódtótfalu | Becsky–Kossuth-kúria | |
| Nádasdladány | Nádasdy-kastély | |
| Nagycenk | Széchenyi-kastély | |
| Oroszlány – Majkpuszta | Esterházy-kastély, kamalduli remeteség | |
| Sümeg | Sümegi Püspöki Palota | |
| Szabadkígyós | Wenckheim-kastély | |
| Szécsény–Benczúrfalva | Benczúr-kúria | |
| Szigetvár | Andrássy-kastély | |
| Tata | Esterházy-kastély | |
| Tiszadob | Andrássy-kastély | |
| Várpalota | Zichy-kastély |
| Várak felsorolása | Település | Vár neve |
|---|---|---|
| Doba | Doba – Somló-vár | |
| Eger | Eger – vár | |
| Füzér | Füzér – vár | |
| Kisvárda | Kisvárda – vár | |
| Miskolc | Miskolc–Diósgyőr – vár | |
| Mosonmagyaróvár | Mosonmagyaróvár – vár | |
| Nagyvázsony | Nagyvázsony – Kinizsi-vár | |
| Sárospatak | Sárospatak – Rákóczi-vár | |
| Sopron | Soproni városfal és a hozzá kapcsolódó múzeumnegyed | |
| Sümeg | Sümeg – vár | |
| Szigetvár | Szigetvár – vár | |
| Szögliget | Szögliget – Szádvár |
| Kastélyok listája | Település | Kastély neve |
|---|---|---|
| Edelény | Edelényi kastélysziget |
| Várak felsorolása | Település | Vár neve |
|---|---|---|
| Ozora | Pipo várkastély | |
| Sirok | Siroki vár |