Lieb Ferenc, az edelényi festő

A kastély francia származású építtetője Jean-Francois L’Huillier a Habsburgok hadseregében futott be katonai karriert, 1686-ban Budavár visszafoglalásáért harcolt. III. Károly király katonai szolgálataiért bárói rangot adományozott neki, a magyar országgyűlés pedig mindezt honosítással erősítette meg. Így végül 1716-ban hozzákezdett az edelényi kastély felépítéséhez, amely méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke.

A nagyszabású építkezéshez 20-40 kilométeres távolságból szállították a fát, a helyi kőbányákból hozták a követ, a téglát pedig ott helyben égették, egyszerre tizennyolc kőműves dolgozott segédeivel a kastélyon. L’Huillier azonban nem érhette meg a kastély befejezését, hiszen 1828-ban – egri várkapitányként – meghalt Pozsonyban.

Halála után felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix fejezte be az építkezést. A legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat – így a keleti szárny emeleti teremsorának falképekkel történő díszítését – unokájuk, Ludmilla grófnő, férjével, Eszterházy István gróffal együtt rendelte meg 1769-ben. Az iglói Lieb Ferenc vándorfestőt bízták meg a hat szoba festésével. A mai is látható rokokó falképek 1770-ben készültek el. Lieb megfestette az évszakokat, a vidéki élet idilli hangulatait, a korszak közkedvelt témáit, zsánerképeket, az arisztokraták világának rokokó jeleneteit és a mitológiai figurákat; megálmodta és – vászon helyett – falra vitte a világrészek megszemélyesítőit. A freskósorozat festése közben szívesen alkalmazta a virágdíszítésű színes rokokó ornamentikát és az aranyfüstöt, valamint bőséggel használta a grófnő kedvenc mályvaszínét.

A festő a legváratlanabb kérésnek is próbált eleget tenni: mivel grófi megrendelésre sem tudta elképzelni az Afrikát jelképező elefántot a négy kontinens megelevenítésekor, ezért az ázsiai teve és az amerikai papagáj mellé egy hosszú ormányú vadkant festett. A kastélyban eltöltött idő nemcsak a festő számára volt sorsfordító, hanem a kastély ifjú örökösének, a „Kis Ferusnak” is meghatározó élmény lehetett Lieb Ferenc jelenléte és munkálkodása. Jean-Francois L’Huillier dédunokája, Ferus halálával a birtok először állami tulajdonba, majd a Coburg-hercegek birtokába került.

Please follow and like us: