Grassalkovich I. Antal családi rezidenciája

Grassalkovich I. Antal a 18. század egyik legtekintélyesebb politikai karrierjét futotta be.
1732-ben kapta meg a bárói rangot, majd az osztrák örökösödési háborúban Mária Terézia iránt tanúsított hűségéért, a királynő grófi címet adományozott neki. Grassalkovich páratlan karrierjét és befolyását nemcsak udvarhűségével alapozta meg, hanem évtizedeken át tartó birtokszerzéssel.

Birtokai közül a legfontosabb a családi központként szolgáló gödöllői uradalom volt. Kiválasztásában a gazdasági indítékok mellett, politikai és hatalmi okok is szerepet játszhattak, amelyet a gróf így fogalmazott meg: „Nagy ember lévén, ne lakjál mindenkor a’ városban, hanem közel hozzája, mind azért, hogy meg-keressenek azok, a’kiknek szükségek vagyon reád, mind pedig hogy a’ tselekedetidre vigyázó és tzirkáló emberiül ment lehess valamikor tettzik.”

Grassalkovich 1735 táján kezdte el építeni a kastélyt, Mayerhoffer András salzburgi mester tervei alapján. Az építés több ütemben zajlott. Az első építési szakasz 1745-ig tartott, ekkora készült el a belső udvart közrefogó első U-alak, a díszteremmel és a főúri lakosztályokkal, továbbá a lovarda és az istálló. A következő építési szakasz 1746−49-re tehető, amikor két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban ekkor épült fel a kastélytemplom. A harmadik építési periódus 1752-től 1759-ig tartott, amit a 60-as években kisebb átalakítások követtek. A déli rész új szárnnyal bővült, megépült a sörház, valamint a kastély alatti tágas, alagút-szerű pincerendszer és az északi oldalhoz kapcsolódó narancsház. A kastély egyik sajátossága a kettős kupola, ami formáját és kialakítását tekintve az épülő budai királyi palotához köthető, amelynek építését a gróf felügyelte.
A gróf a kastély kialakításakor átvette az uralkodói reprezentativitást megjelenítő formavilágot. A magyarországi barokk építészeten belül megteremtődött egy új irányzat: az ún. gödöllői stílus, amely hatással volt számos korabeli kastély építésére.

Forrás:
Varga Kálmán: Egy kastélyépítő főúr a 18. században: Grassalkovich I. Antal. In: Műemlékvédelmi Szemle. 1998/2. 121−141.
Varga Kálmán: Grassalkovich I. Antal személyiségének tükröződése kastélyépítészetében. In: Korkes Zsuzsa (szerk.) Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia 3. 2001. 357−368.
Megújuló örökségünk. Várak, kastélyok, apátságok. 2018.
Idézet: Varga Kálmán 1998.
Képek: Grassalkovich I. Antal (https://mek.oszk.hu/01900/01902/html/index222.html)
A kastély első ábrázolása. (epiteszforum.hu)

Please follow and like us: