Az úri hölgyek élete a 18. században
A Becsky–Kossuth-kúria jellegzetes példája a magyarországi középnemesi otthonoknak. A kúria épületét a Becsky család a 18. század közepén emeltette, mivel azonban már Becsky György is a komlódtótfalvi kúriájából keltezte leveleit a század első felében, így feltételezhető, hogy a famíliának már korábban is állt egy lakóépülete a faluban. Vajon a 18. században egy köznemesi família nőtagjainak milyen korabeli elvárásoknak kellett megfelelniük?
A 18. századi hölgyeknek szánt életvezetési tanácsadókönyvek mind külföldi (többnyire angol), férfiak által írt művek magyarra fordított változatai, önálló magyar alkotás még nem született ekkor. Ezen tanácsadó könyvek jól szituált, nemesi származású úri hölgyeknek szóltak. A legtöbb ilyen típusú munka az anyai szerep, a gyermekek nevelésének fontosságára figyelmeztet. A kézikönyvek alapján a 18. századi hölgyek a magánélet és a vallási élet színterén mozoghattak. Ekkor még általában igen korán, 12-16 éves kor (előfordul, hogy 18-20 éves kor) között adták férjhez a lányokat, ez az időintervallum a 19. században tolódik későbbre, 18-24 éves kor közé, amely a természettudományos megközelítések mellett, az egyre lényegesebbé váló nőnevelésnek is köszönhető. A nő, mint feleség a férjnek vigasztársa; feladata, hogy felvidítsa őt, „koronája [legyen] az ő férjének.” Az ideális feleség, a férfiaknak tetszően szemérmes, jószívű, kedves, szelíd, vidám, kevés beszédű, szorgos, segítőkész és otthonülő, jámbor asszony. Anyaként fontos gyermekeinek keresztényi neveltetése, példamutató magatartása. Releváns az olvasottság, műveltség, a nyelvtudás, a könyvek forgatása gyermekeinek okításához, neveléséhez, illetve az otthoni okos gazdálkodáshoz. A legjellemzőbb nők által ismert tudománynak a teológia és az etika számított. Ezek mellett még a gyógyítás, ápolás, jótékonykodás, adományozás és segélyezés is feladatköréhez tartozhatott. Szépirodalmi, illetve teológiai szférában egy-egy, hölgytől származó írás, többnyire fordítás is fennmaradt már a század végéről.
Forrás: A nők világa. Művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Fábri Anna, Várkonyi Gábor. H. n., Argumentum, 2007.
Képek: Becsky–Kossuth-kúria, http://xn--nf-fka.hu/hu/okoksegvedelem/kastelyok/komlodtotfalubecsky-kossuth-kuria-2/; Magyar női viseletek a XVIII. századból, Digitális Képarchívum – OSZK, https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=044254
Pályázatok
fejlesztések A beruházás elkészült, a kastély/vár szabadon látogatható.
| Kastélyok listája | Település | Kastély neve |
|---|---|---|
| Bajna | Sándor–Metternich-kastély | |
| Dég | Festetics-kastély | |
| Fehérvárcsurgó | Károlyi-kastély | |
| Fertőd–Eszterháza | Esterházy-kastély | |
| Füzérradvány | Károlyi-kastély | |
| Geszt | Tisza-kastély | |
| Keszthely | Festetics-kastély | |
| Komlódtótfalu | Becsky–Kossuth-kúria | |
| Nádasdladány | Nádasdy-kastély | |
| Nagycenk | Széchenyi-kastély | |
| Oroszlány – Majkpuszta | Esterházy-kastély, kamalduli remeteség | |
| Sümeg | Sümegi Püspöki Palota | |
| Szabadkígyós | Wenckheim-kastély | |
| Szécsény–Benczúrfalva | Benczúr-kúria | |
| Szigetvár | Andrássy-kastély | |
| Tata | Esterházy-kastély | |
| Tiszadob | Andrássy-kastély | |
| Várpalota | Zichy-kastély |
| Várak felsorolása | Település | Vár neve |
|---|---|---|
| Doba | Doba – Somló-vár | |
| Eger | Eger – vár | |
| Füzér | Füzér – vár | |
| Kisvárda | Kisvárda – vár | |
| Miskolc | Miskolc–Diósgyőr – vár | |
| Mosonmagyaróvár | Mosonmagyaróvár – vár | |
| Nagyvázsony | Nagyvázsony – Kinizsi-vár | |
| Sárospatak | Sárospatak – Rákóczi-vár | |
| Sopron | Soproni városfal és a hozzá kapcsolódó múzeumnegyed | |
| Sümeg | Sümeg – vár | |
| Szigetvár | Szigetvár – vár | |
| Szögliget | Szögliget – Szádvár |
| Kastélyok listája | Település | Kastély neve |
|---|---|---|
| Edelény | Edelényi kastélysziget |
| Várak felsorolása | Település | Vár neve |
|---|---|---|
| Ozora | Pipo várkastély | |
| Sirok | Siroki vár |

